A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Menü

Benczúr Gyula: II. Rákóczi Ferenc elfogatása, 1869

Ár:
89,99 lei
71,99 lei
Kedvezmény: 18,00 lei
Menny.:db
Cikkszám: MFR-19-2110
Elérhetőség: Utolsó 2 db raktáron
Szállítási díj: 21,99 lei

Benczúr Gyula: II. Rákóczi Ferenc elfogatása, 1869

Benczúr mesteri alkotása a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának sorsát eleveníti fel. I. Lipót császár a Magyar Királyságot alávetett tartományként akarta birodalmába olvasztani, így igyekezett tönkretenni a hatalommal rendelkező magyar főurakat, köztük a vagyonos Rákóczi családot is. 1701. április 18-án Rákóczi levelet kapott nagynénjétől, miszerint le akarják tartóztatni. Felesége betegen feküdt éppen Nagysáros várában, így a fejedelem nem menekült, hanem ott várta be a császári katonákat, akik a bécsújhelyi börtönbe hurcolták.

Ország Magyarország
Névérték festett, ezüstözött érem
Finomság tükörveret
Súly 35 g
Átmérő 46x36 mm

Utolsó 3 db raktáron
89,99 lei 71,99 lei
Utolsó 4 db raktáron
89,99 lei 71,99 lei
Utolsó 3 db raktáron
89,99 lei 71,99 lei

Magyar festészet remekművei

Az Érem Művészeti Kiadó nagy sikerű kollekciója, amely a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekműveket az ÉMK a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével használta fel.

Egy elérhető házi műkincsgyűjtemény

A színezüsttel befuttatott érmek (CuNi+Ag .999, 35 g, 46x36 mm) egységes, tükörveretű hátlapján a Szépművészeti Múzeum főbejáratának lépcsősora alatt egy a franciasapkájával, festőállványával és palettájával a festőművész örök szimbólumát alkotó alak árnyképe látható.

Than Mór Újoncozás (1861) című, az 1848-as szabadságharc leverése utáni elnyomatás éveiben készült remekművét jeleníti meg az egyik újdonság: szívszorító jelenet, ahogyan az osztrák toborzótiszt egy magyar faluban – nem szép szóval – összegyűjti a kívánt mennyiségű újoncot. A középpontban egy mezítlábas (!) síró anya és fiatalasszony búcsúztatja fiát-kedvesét, akire már jól-rosszul ráaggatták a katonamundért – az 1848 előtti Habsburg-elnyomatásban a besorozás felért egy istencsapással: 16 évig kellett szolgálni a szabadulásért… A kép bal szélén lévő cilinderes osztrák úr minden együttérzés nélkül, a magyaros öltözetű némi együttérzéssel szemléli a jelenetet.

Ugyanebből az élménykörből nyerte első élettapasztalatait Madarász Viktor is, aki honvéd hadnagyként, mindössze 18 évesen vett részt a ’48-as szabadságharcban, s ez festészetének is örökre irányt adott: művei szinte az utolsó szálig a szabadságáért küzdő magyarság tragédiáit dolgozzák fel. Az érmen látható Zách Felicián (1858) című vászna például a legendabéli felbőszült magyar nemest jeleníti meg, amint éppen elindul meggyilkolni a királyt, aki meggyalázta lánya ártatlanságát… Messzebbre nyúlt vissza a történelmünkben, de hasonló eszmeiséget jelenít meg Székely Bertalan Dobozi Mihály (1861) című, megtörtént eseményen alapuló festménye is: egy magyar úr, kinek várát bevették a törökök, menekül, majd amikor az oszmánok utolérik, szíven szúrja a feleségét, hogy megmentse a török gyalázattól, majd az utolsó leheletéig harcol. De a hitvesi szeretet remekművét alkotta meg Benczúr Gyula is II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) című vásznával: azt a pillanatot örökítette meg, amikor a beteg feleségét ápoló fejedelem meghallja, hogy a letartóztatására érkezett osztrák katonák betörtek a kastélyába. Történelmi tény, hogy amikor I. Lipót felségárulás vádjával 1701-ben elfogatta, Rákóczi, bár fővesztés várt rá és tudott az érte jövő katonákról, nem menekült, hanem Nagysáros várában a beteg felesége mellett várta elfogóit.

A hazafiasság témájából merít: Kiss Bálint Hunyadi János a rigómezei csata után (1841) című vászna egy elképzelt jelentet örökít meg, amint Hunyadit a vesztes rigómezei csata után, magányos hazatérése alatt rablók támadják meg, azonban ő, még a csata utáni megalázottságában is büszkén veszi fel velük a harcot… A másik veret Molnár József remekművét, a Dezső vitéz önfeláldozását (1855) jeleníti meg: a festmény meghatóan idézi fel az 1330-ban megtörtént valós eseményt, amikor a havasalföldi románok elleni harcokban végveszélybe került Károly Róbert úgy menekült meg, hogy egy bizonyos Dezső vitéz a király ruhájában a biztos halálba lovagolva maga után vonta az uralkodó életére törő ellenséget.

Szerezze meg Ön is a Magyar festészet remekművei érmeket, rendelje meg webáruházunkból!

Keresés