Erdélyi Fejedelmek - Bethlen Gábor emlékérem
További képek
| Cikkszám: | NM5P-2109-UV | ||||||||
| Elérhetőség: | Rendelhető | ||||||||
| Szállítási díj: | 19,99 lei | ||||||||
Erdélyi Fejedelmek - egyedülálló kollekció„Erdélyi Fejedelmek” hihetetlen szépségű, egyedülálló éremsorozat, híres fejedelmekkel. A kollekció első darabja Bethlen Gábor emlékét idézi, aki a 17. századi magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége volt, uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a történelembe.. A színes motívumokkal díszített érmek, történelmünk híres személyiségeinek állítanak emléket, mint például: II. Rákóczi Ferenc, Báthory István, Bocskai István, Rákóczi Zsigmond, Kemény János, Apafi Mihály, Thököly Imre, de más erdélyi fejedelmek is részesei a gyűjteménynek. A kollekció élményét exkluzív gyűjtői kiegészítők és ajándékok teszik teljessé. A kollekció első darabja Bethlen Gábor, Erdély leghíresebb fejedelmének állít emléket. Az érem hátlapján az államiság ezeréves jelképe, az angyalokkal övezett magyar címer látható. A kollekció első darabja nagyon kedvező áron rendelhető, A színes motívumokkal díszített érmek élményét egy exkluzív díszdobozzal tesszük teljessé. A díszdobozt ajándékba küldjük a gyűjtemény negyedik darabjával! A díszdobozon kívül, minden emlékéremhez magyar nyelvű tanúsítványt adunk mely igazolja eredetét, és hitelesíti a gyűjteményt. A kollekció egy újabb ajándéka, a tároló mappa, melybe a tanúsítványokat helyezheti. Kihagyhatatlan ajánlat! Legyen Önnek is egy különleges gyűjteménye híres erdélyi fejedelmekkel. A továbbiakban figyelmébe ajánljuk bejegyzésünket Bethlen Gáborról!
|
|||||||||
Bethlen Gábor, a nagy fejedelem
Bethlen Gábor, a „hódító diplomata”
Nem született fejedelmi vagy királyi családban, ám rövid élete során mindkét méltóságra felemelkedett. Édesapja, Bethlen Farkas János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari főkapitánya volt, aki a törökök és az uralkodó ellenségeinek leverésében tüntette ki magát. Az ifjú Bethlen is hazafiasságra és harciasságra nevelődött az udvarban: hűen szolgált négy fejedelmet, mielőtt ő maga került Erdély trónjára.
Bethlen Gábor (1580–1629) ifjú éveiben Báthory Zsigmond, Székely Mózes és Bocskai István erdélyi fejedelmeket szolgálta, apródtól a diplomáciai kísérőig járva végig a ranglétrát. A negyedik uralkodó, Báthory Gábor mellett már főgenerális volt. Helytelenítette azonban a fejedelem sikertelen havasalföldi hadjáratait, majd az Erdély függetlenségét veszélybe sodró titkos szövetségét a Habsburg-házzal. Ezért tájékoztatta a Portát a készülő pártütésről, s a szultán Báthoryt leváltva, 1613-ban őt tette meg fejedelemmé.
Erdély aranykora
Bethlen egész uralkodása alatt egyensúlyozni kényszerült a Habsburg és az Oszmán Birodalom között, amit a hadviselés és a diplomácia ügyes váltogatásával meg is tett. Így uralkodásának idején (1613–1629) Erdély viszonylagos békében élhetett, amelyet a jogegyenlőség, a vallásszabadság, a tudományok pártolása, a gazdasági fellendülés jellemzett. Ezért fejedelemségének bő másfél évtizedét „Erdély aranykoraként” emlegetik. Sokak szerint azonban Bethlen nemcsak mecénásként, hanem hódítóként is a legnagyobb volt az erdélyi fejedelmek közül, mert az osztrákok ellen folytatott hadviseléssel Magyarország Felső-Tisza menti területeit is visszafoglalta: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Abaúj és Zemplén vármegyékkel növelte Erdély területét.
Bethlen az 1618-ban kitört harmincéves háborúban terjesztette ki először fejedelemsége határait, amelyben a katolikus Habsburgok egyre inkább növelni szerették volna befolyásukat, protestáns szomszédjaik pedig megnyirbálni azt. A fejedelem, saját felekezeti hovatartozása miatt – kálvinista volt – és a Habsburgok ellen érzett ellenszenvtől vezérelve a Protestáns Unióhoz csatlakozott, s a Porta jóváhagyásával 1619 augusztusában a főleg székely harcosokból és hajdúkból álló serege élén megindult a Katolikus Liga központja, Bécs ellen. Ám az osztrák főváros ostroma még a cseh protestánsokkal egyesülve sem járt sikerrel, Bethlennek azonban visszavonultában is sikerült megtartania a Felvidék egy részét a bányavárosokkal.
Bethlen koronás pénzei
A sikerein fellelkesült magyar rendek a besztercebányai országgyűlésen 1620. augusztus 25-én Bethlent királlyá választották. Ezek után kezdték Körmöcbányán a királyi tallérokat verni, Bethlen hagyományos erdélyi fejedelmi ábrázolásával, azonban olyan latin körirattal, amely azt hirdette: „Gábor király, Isten kegyelméből Magyarország választott királya”; az ezüstpénz másik oldalán Bethlen királyi címerével. A címer közepén, az ún. szívpajzson családja jelképe, a saját farkába harapó kígyó által övezett, nyíllal átlőtt nyakú két lúd kapott helyett, míg mögötte a Magyar Királyság címere (balról) Erdély jelképeivel (jobbról), a magyarságot szimbolizáló turullal, a székelyeket jelképező Nappal és Holddal, és a hét szabad szász várost képviselő bástyákkal egyesítve látható. A kompozíció tetejére – magyar királyhoz illően – a Szent Korona került.
Bethlen óvatosságból azonban soha nem koronáztatta meg magát, ami bölcs döntésnek bizonyult, hiszen ezzel magára vonhatta volna mind a szultán, mind a magát szintén magyar királynak tartó Habsburg II. Ferdinánd haragját. Ám királlyá választva, koronázatlanul, olyan diplomáciai helyzetbe került, hogy az 1622 januárjában az osztrákokkal megkötött nikolsburgi békében a királyi címről való lemondása fejében megtarthatta a fent említett hét tiszai vármegyét, valamint a császártól német-római birodalmi hercegi címet kapott és két sziléziai tartományt. A hercegi aranypénzére, amely nagy hasonlóságot mutat a királyi tallérral, már „csak” egy jelképes hercegi korona került, a pajzson pedig a Magyar Királyság címerének helyén az ajándékba kapott két osztrák hercegség, Oppeln és Ratibor sasos címerei kaptak helyet.