Karácsony, színezüst érem
Cikkszám: | PAG-XMAS-2111 | ||||||||
Elérhetőség: | Utolsó 3 db raktáron | ||||||||
Szállítási díj: | 21,99 lei | ||||||||
Karácsony, 1/4 uncia színezüst éremKarácsonyi emlékérem, mellyel meglepheti önmagát vagy szeretteit. A színezüstből a legmagasabb verdei minőségben, azaz tükörveret kivitelben készült éremre festési eljárással került fel egy gyönyörű karácsonyfa, alatta ajándékokkal. Az emlékérem nemesfém tartalma és kiemelkedő minősége miatt remek ajándék lehet.Az ünnepre tekintettel most 25% kedvezménnyel rendelhető, az akciós készlet erejéig!
|
Szent Miklós püspök legendája
Mikulás, avagy modernebb nevén a Télapó alakja az ókori Szent Miklós (i. sz. 3. század vége–343) legendájából született, aki a Római Birodalomban, a kis-ázsiai Patara városában látott napvilágot és Myra városának püspöke volt – mindkét település a mai Délnyugat-Törökországban található.
A valódi Miklós püspök
Miklóst – feltehetőleg családi hagyományból – 19 éves korában szentelte pappá nagybátyja, Myra városának püspöke. Talán az előkelő rokonnak is köszönhető, hogy később a Myra melletti Sion kolostor apátja lett. Miklós mindazonáltal rendkívüli személyiség lehetett, hisz később a szüleitől örökölt vagyonát szétosztotta a szegényeknek, és különösen az ágrólszakadt gyermekeket támogatta. Ezért egyesek már életében szentnek tartották. Pályája csúcsán megörökölte a nagybátyja betöltötte hivatalt, és Myra városának püspöke lett. Jótékonykodását valószínűleg élete végéig folytatta, ezért halála után legendák sokasága alakult ki személye körül.
Szent Miklós legendája
A Szent Miklós személyéből szőtt Mikulás, illetve újabban Télapó alakjáról szóló hiedelmet nagy általánosságban mindenki ismeri: Mikulás, aki Lappföldön, vagy az Északi-sarkon él, piros ruhában és kampós bottal a kezében – amelyek egyértelműen a püspöki öltözetre és pásztorbotra utalnak – december 6-ának éjjelén járja a világot, és megítélve a gyermekek egész évi viselkedését, a jóknak édességet, apró ajándékokat, a rosszaknak virgácsot hoz az előre kikészített csizmájába, harisnyájába.
A püspök legendáját kutatva azonban több ókori, kora középkori történetre bukkanunk, amelyek a személyéhez kapcsolódnak. Ezek közül, mint például a háborgó tenger lecsillapítása, amellyel Miklós hajósok életét mentette meg, vagy a gabona megsokasítása a myrai éhínség idején, az egyik legismertebb a három szűzleány megmentése: egy apának három gyönyörűséges lánya volt, azonban vagyona híján, amellyel tisztességesen, hozománnyal kiházasíthatta volna őket, senkinek sem kellettek. A sorsuk így hát – megélhetési kényszerből – a prostitúció lett volna. Miklós püspök tudomást szerzett a lányok helyzetéről, és szerénységből titokban, az éj leple alatt, saját vagyonából három aranypénzzel telt harisnyát helyezett a család ablakába. Az apa azonban észrevette az adakozót, és amikor hálálkodni kezdett, Miklós püspök azzal utasította el a köszönő szavakat, hogy az apa és a hajadonok nem neki, hanem egyedül Istennek tartoznak hálával. E történet jól példázza, hogy a mai, modern Mikulás alakja miként alakulhatott ki az eredeti Miklós püspökről szóló legendából.
Ünnep és karácsonyfa, színezüst érmen
A keresztények világszerte december 24-e éjjelén, vagy december 25-én ünneplik Jézus születésének napját. Az egyház az evangéliumokat tanulmányozva próbálta meghatározni a napot, amelyen a Megváltó született. Először január 6-át, majd később december 25-ét jelölték meg. A két nap évtizedekig „vetekedett”, mígnem I. Constantinus császár által 325-ben összehívott nikaiai zsinaton (ma Izmir városa Törökországban) az egyházatyák végleg december 25-ében egyeztek meg.
A feldíszített karácsonyfa állításának hagyománya német fejedelemségekben kezdődött a késő középkorban. Egyes feltételezések szerint egy nagy örökzöld fa kivágása Jézus saját életének feláldozását jelképezte – akárcsak húsvétkor a bárány –, ugyanakkor a téli, halálos fagyban is örökzöld növény a kereszténység által ígért örök életnek is a jelképe volt. A német szokás csak lassan terjedt el: Bécsben a Berlinből betelepült Arnstein bankárcsalád állított először karácsonyfát, és a gesztus olyan szokatlan volt, hogy még a Habsburg titkosszolgálat is jelentést írt róla. Magyarországon a német ajkú lakosság terjesztette el a hagyományt, az első magyar karácsonyfa leírása 1842-ből, egy jómódú pesti család tagjának, Szekrényessy Józsefnének a naplójából származik, aki két gyermekének külön fenyőfákat állított, amelyeket aranyozott dióval, bonbonokkal, narancsokkal és gyertyákkal díszített fel.
Szerezze meg Ön is ezt a különleges színezüst karácsonyi érmet, most 25% kedvezménnyel! Rendeljen mielőbb, a készlet korlátozott!