Pénz a földből - mit szabad és mit nem? - Érmegyűjtői kisokos 3. rész
Aki egy régi római pénzt vagy egy középkori denárt vásárol, nem árt, ha megbizonyosodik, az eladó kilétéről és az érme eredetéről. Továbbá a jóhiszemű vásárlás igazolására jól jöhet a későbbiekben egy számla, amellyel megmagyarázható, hogy miként került a vevő birtokába egy adott tárgy. A régi korok érméit gyűjtők számára fontos ugyanis tudni, hogy a földből származó kincsleletek, az érvényben lévő törvények értelmében az állam tulajdonát képezik. Ennek ellenére fémdetektoros kincskeresők az ország szinte minden területén tevékenykednek: a legtöbben valódi ritkaságokra, értékes kincsekre, a történelem során a földbe került relikviákra vadásznak. A sokszor valóban értékes, régészeti szempontból nagy jelentőségű tárgyak aztán illegális csatornákon keresztül könnyen eljutnak a hazai numizmaták gyűjteményébe.
Régészeti kincsek végveszélyben
Miközben egy fémdetektor megvásárlásához nincs szükség engedélyre, a régészeti céllal történő műszeres keresés, kizárólag a Kulturális Örökségvéldemi Hivatal engedélyével végezhető, és csak aktív régész számára adható. Régészeti leletnek számít minden olyan tárgy, amelynek kora 1711 előttre datálható. Ha valaki nem régész, nem kutathat rendeletileg kiemelten, vagy fokozottan védett régészeti területen, ahogy nemzeti park területén sem. A többi helyen elvileg be kell szerezni az adott földtulajdonos hozzájárulását a fémdetektoros kereséshez. Ami előkerül és régészeti lelet, az állam tulajdona, tehát minden megtalálónak be kell azt jelenteni és átadni az adott terület jegyzőjének, vagy a területileg illetékes múzeumnak.